Az új atomizmus alapjai: Váradi-Kalmár Zsuzsanna, THE CULTIC CODE (A kultikus kód), Buda, 2015.
a kultikus kód: hármas könyv
“...ráeszmélni az élet anyagára” (Paul Bowles)
Váradi-Kalmár Zsuzsanna, THE CULTIC CODE (A kultikus kód) - az új atomizmus alapjai
Szerzői magánkiadás, Buda, Magyarország, 2015. ISBN 978-963-12-2131-2. Keménykötés, 208 oldal. Benne:
- A MAG VILÁGA - az új atomizmus általános elmélete, magyarul is
- THE LIVING BOOKS OF PAUL BOWLES (Paul Bowles élő könyvei) – az új hermeneutika elmélete, gyakorlata és módszertana, doktori kutatás, csak angolul
- KILENCEZER SIKÁTOR / A SENSE OF A MAZE - allegorikus dokumentumfilm, arab, francia, és angol nyelven, magyar felirattal is
Az Élő könyvek c. munka bevezeti a revelativitás fogalmát és felmutatja a kultikus szervezet természetét, működését és szerkezetét.
Revelativitás: a szubsztancia (lényeg, fény, lélek) megnyilatkozása az árnyékvilágban, metanarratíva megnyilatkozása a narratívában, metafizikum a fizikumban - elmélet, gyakorlat, és rendszer
Kultikus szervezet:
1.Metanarratív egység (narratív hullámok, atomi szubsztancia)
2.Metanarratív kötés (karakter konstellációk, mezők, metanarratív okság)
3. A szubsztancia kultikus elvei
ld. bővebben angol nyelven
THE LIVING BOOKS OF PAUL BOWLES (Paul Bowles élő könyvei)
angol nyelvű doktori értekezés, elutasította a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2015-ben
Tartalomjegyzék – egy teljes gondolatkör
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
BEVEZETŐ. A lényeg keresése: a fény kinyerése az árnyékból
1. Fény és árnyék
1.1 Meghatározás
1.2 Probléma
2. Paul Bowles
2.1 Egy dal
2.2 Négy regény
3. A kutatás folyamata
4. Az irodalom élő anyaga
4.1 Kritikai háttér
4.2 Revelativitás
ELSŐ FEJEZET. Egy művész, egy út, egy találkozás
1. Bowles útja
2. Találkozás
3. A teljesség keresztsége
4. Kultikus formák
4.1 Önkívület
4.2 Mágia
4.3 Zene
4.4 Mesélés
4.5 Kántálás
4.6 Nyelv
MÁSODIK FEJEZET. A narratíva leválasztása, és metanarratív jellegének vizsgálata
I. Út és találkozás a nyugati irodalmi hagyományban
1. A narratíva határ-jellege
1.1 A narratíva mint dinamikus idő
1.2 Határ-karakterek
1.3 Az utazás irodalma: a lényeg keresése
1.4 Érkezés határ-térbe
1.5 Metamorfózis: a változás tematikus folyamata
2. Áttörési pont: találkozás a lényeggel
2.1 Orientalizmus
2.2 Határ-élmény
II. Gyarmati árnyak – Probléma a világképpel
1.Kulturálisan meghatározott érzékelés
2.Történelmi revízió
3.A gyarmati világkép
3.1 A kelet mint ópium
3.2 Elidegenedés
3.3 A gyarmati alárendelő program
3.4 A meghasadt én
3.5 Nyelvészeti szakadás
3.6 Kultikus szakadás
4. A pont, ahonnan nincs út se vissza, se tovább
III. Posztkolóniális lényeg – Találkozás és megoldás
1. Preliminális szakasz: egymással szemben
2. Liminális szakasz
2.1 Egymásravetülés: kinyílni az ismeretlenre
2.2 Azonosulás: a harmadik pozíció
3. Posztliminális szakasz: visszaileszkedés
4. Közös alap, közös lényeg
IV. Kritikai árnyak
1. Történetbe veszve
2. Kritika mint a kritikus tükre
3. A gyarmati betegség akadémiai tünetei
4. Narratív hullámok
V. A lényeg hermeneutikai látása
1. Az olvasás lételmélete
1.1 Élmény
1.2 Részvétel
1.3 A művészet lételmélete
1.4 A látás átalakulása
2. A narratíva meghaladása
3. Az idő megkülönböztetése
4. Rekonstrukció
4.1 Működés
4.2 Természet
4.3 Szerkezet
5. Költészet
5.1 Non-informativitás
5.2 Transzgresszivitás
5.3 Metaforicitás
5.4 Költői alakzatok
6. Visszatáplálás a narratívába: teljes forma
7. A hermeneutika határa
8. Revelativitás
HARMADIK FEJEZET. A metanarratíva azonosítása, és szerveződésének megfigyelése
Bevezetés a metanarratív szövegelemzésekbe
I. The Sheltering Sky (Az oltalmazó ég, 1949)
II. Let It Come Down ("Csak le vele" - magyar fordítása nincs, 1952)
III. The Spider’s House ("A pók háza" - magyar fordítása nincs,1955)
IV. Up Above the World ("Fent a világ felett" - magyar fordítása nincs,1966)
V. Emblematikus címek – Revelativitás
1. Embléma
2. Rejtvény
3. Enigma
VI. A kultikus szervezet
1. A metanarratív egység
1.1 Narratív hullámok
1.2 Atomi lényeg
2.A metanarratív kötés
2.1 Karakter együttállások
2.2 Mezők
2.3 Metanarratív okság
3. A lényeg kultikus elvei
4. Összegzés
5. Tudomány-közi távlatok: Pierre Teilhard de Chardin és Rupert Sheldrake
NEGYEDIK FEJEZET. Fény és árnyék látszólagos elkülönültségének feloldása
I. Más műfajok, más művek – Az olvasás metanarratív módszere
1. Költészet
2. Novellák
3. Úti leírások
4. James Joyce
II. A kultusz mint mitosz, szóbeliség és részvételi mód
1. A kultikus világkép: mitosz-alapú kultúra
2. Tudomány-közi szempontok
2.1 Irodalmi-vallási megfontolások
2.2 Mitosz mint beavató út: antropológia
2.3 Az átmenet belső folyamata: pszichológia
3. A mitosz metanarratívája
3.1 Mágikus működés
3.2 Vég: beteljesített idő
3.3 Az életünket meghatározó alapmitosz
3.4 Archetipikus karakter együttállások
3.5 Archetipikus jegyek
3.6 Függőleges rend
4. Szóbeliség
4.1 Megjelenítés, előadás
4.2 Szerkezet: ismétlés és variáció
4.3 Hang
5. Mitikus-metanarratív mód: részvétel
KÖVETKEZMÉNY. Átalakult látásmód
1. Lényeg általi szinoptikus világszemlélet
2. A lényeg teste és pulzusa
2.1 A kultikus kód
2.2 Térkép
2.3 Szövegalkímia
3. Vissza Bowles-hoz
3.1 Zseni
3.2 Életigenlés
4. Ébredés
HIVATKOZOTT MŰVEK
ETIMOLÓGIAI JEGYZETEK
Ajánlás
Ajánlom ezt a könyvet szeretett édesanyámnak, Kálmánchey Rozália gyermekideggyógyász professzornak (1946-2011) és egykori apósomnak, Ira Cohen költő-fotográfusnak (1935-2011).
…a kozmikus por jelenléte, szerkezete, és üzenete…
A MAG VILÁGA
Egy szemlélet és létforma újjászületése
E8 központosított konepció és kiegészített ábra: Amagdala
Összetett tudományos és művészi munkám egy rég elfeledett, de örök egyetemes valóságba, a mag világába vezet. Eredményemet ebben a röpke tanulmányban formai kötöttségek nélkül, az összefoglalás igényével vázolom. Univerzális tételem, hogy a világ mag szerkezetű, és minden önálló élő egység és rendszer benne lényegileg szintén mag szerkezetű. Ennek belátása szemlélet és létforma kérdése, ugyanakkor tényként is bizonyítható. Nyelv- és irodalomtudományi doktori kutatáson során, közvetlenül rituális mesék elemzése közben bukkantam egy szövegben és azon túl rejtőző metanarratív szerkezetre, amelynek kidolgozása egy koncentrikus, szférikus elsődleges anyagi valóságot tárt fel. E metafizika működésének, természetének, és szerkezetének kidolgozása szükségszerűen vonta maga után a kultikus, létforráshoz visszavezető utak általános vizsgálatát, melyek közül az emberi nyelv bizonyult a legerősebb mágikus mechanizmusnak. Vagyis a rítus egy transzcendens világgal összekötő nyelv, a nyelv pedig a legteljesebb rítus. Történetesen úgy néz ki, hogy a magyar nyelv modellje nemcsak tökéletes magszerkezet, de olyan pontosan meghatározható kód- és elvrendszer, amely bár egyetemes, a világ semmilyen egyéb jelenségéből az ember számára ki nem olvasható. Már csak azért sem, mert úgy tűnik, csak saját teremtő világunkat ismerhetjük meg a teljesség igényével. Nyelvünk világát, emberségünk legfőbb hordozóját pedig a megfelelő módszerrel nagyon is pontosan feltérképezhetjük. Ennek azért óriási a jelentősége, mert nemcsak az univerzum felépítéséről, természetéről és működéséről ad képet a magnyelvi struktúra, de a világtörténelmi események, különösképp a mai totális katasztrófahelyzet gyökerét is megvilágítja. A nyelvek örvényt kavarnak ugyanis: a magnyelvek felemelkedőt, a maghasító nyelvek lehúzót.